Elrohant a nyar most nemsokara az osz is, vagy inkab en rohangalok?
Valoszinu: taborok a hargitan, suli itthon, vizsgak magyarorszagon, utazasok erdely-es hataron tul, gyerek-klubok, eloadasok itthon resztvevokent vagy szervezokent.

Teljes volt, hasznos es szep es most visszagondolva ropke pillanatnak tunik.
Mult evbol a tiszai furdozes Ibranynal (Nyiregyhaza kozeleben), alkoto tabor a duna partjan Soroksaron (Bp.)
Iden csak a Marosra futotta az idombol, csillagos eg alat iprovizaltunk egy meleg delutan vegen.
Koszi kedves baratom az otlett veghezvitelehez adott tamogatast :)

Nemreg, mar az oszben, hazafele setaltam a keso delutani napsutesben, a parkban megrezdultek a fak es leveleik korulottem peregtek, sargan, vorosen. Szep volt, boldognak ereztem magam.
Nem latam embereket, csend volt, gondolom ok mashol voltak boldogok.
Holnap:
Szureti bal !!! :) zajlik az elet :)

suli/ suli/ suli/iskola/..........egy honapja mar nagyon komolyan......nekem kellet.....

De ha megszelídítesz, megfényesedne tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különbözne. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...

Antoine de Saint-Exupéry

Kitavaszodás, kikelet, zöld és napsúgár annyira várlak már.
Ma borongós volt az ég, most esik:

Sötéten néz le rám az éj
A múltak árnya itt kisért
És hull, csak hull reám
Ezüst eső

Lombjuk vesztett rózsafák
Földöntúli pusztaság
S csak hull, csak hull reám
Ezüst eső

...Dúdolom az Omega dalát, de gondolataim máshol vannak.

Azt hittem kezdem megismerni az embereket, barátokat, csoporttársakat (vagy munkatársakat ha úgy tetszik, de nem munkahelyen hanem egy közös elhatározásban)

Aztán minden változik, nem tudjuk a dolgokat összehozni úgy, igazából.

Napokig nem találkozunk, annyira hiányoznak.Számukra én is hiányérzetett gerjesztek?:)

Aztán vérge összehangoltunk és minden ok. Volt úgy is, órákig voltunk együtt, melyek percekre zsúgorodtak.

Van egy korlát amit ismernem kellene? Amit ök már tudnak és már nem lépnek túl?

Korlátoznák a kapcsolatok ápolására fordított időt, fáradozást?

Van helye még a mély alapokon nyúgvó kapcsolatnak, barátságnak?

Minden olyan felszinesnek tünik, (tudom hogy csak tünik)

Néha elfáradok, és megállok a keresésben. De várom a helyet és a lehetöséget egy összehangolásra, beszélgetésre, közös alkalomra!

Úgy-e ott leszel?

Akarsz-e játszani

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Kosztolányi Dezső

Kedves ismerősöm Annuska néni e-levelekben szokott beszámolni gyülekezetéről, családjáról, unokáiról, közös ismeröseinkről. Emlitete, hogy blog-ot is ír, akkor ez elkerülte figyelmemet.

Nemrég barátom szólt, hogy blogott csinált s nézzem meg, írjak megjegyzést.

Na jó nézzük már mit tehetünk ennek érdekében, mire észbekaptam már nekem is meglett a blog, sőt még egy gmail-es cim is peddig azt végkép nem kértem.

No ilyen ez a virtualis világ kell valami nehezen kapod, s mikor nem is gyanitod csöstöl jőn.

Napló, erre következtettem, igy határozható meg a blog, sőt webnapló ha a virtuális szótárba keresnéd.

http://www.transylvania.info/Dictionary/dictionary.php?lang=2

Örömmel olvasom barátaim nyilvános naplóit.

Jó látni Isten áldását emberek életében, munkájában. Ez bíztatás számomra is, reménykedem, hogy az én létem is hasznos és biztató mások számára. (amellet , hogy én jól megvagyok magamal:)

Magányos januári jegenyék,

Ülnek hidegedő jég tetején.

Már a tavasz melegét suttogják.

A fázós februári akácfák.

Melengető, szép márciusi szél,

Szivemnek ez mindennél többet ér.

Határokban apró sarjadások,

Áprilist szántó mély esőárkok.

Májusi napfény, ragyogó kék ég,

Szerelmed mindenkinél többet ér.

Tikkasztó júniusi nappalon,

Madarak pihennek az ágakon,

Sárgarigó ring ringó táblákon,

Pára leng júliusi hajnalon,

Csillagfényes augusztusi éjjelen,

Szerelmemet talán én is meglelem.

Akkor együtt sétálunk egy nap majd,

Szines szeptemberi alkonyatban,

Megyünk a szép októberi őszbe,

Sétálunk együtt a messzeségbe,

Nedves, fázós novemberi ködben,

Bárcsak Veled együtt tévednék el,

Decemberi karácsony éjjelen,

Át gyertyákon, lobogó fényeken

Együtt nézzük újra a zord telet,

Szobánk ablakából, de csak Veled.

Scheffer János